| A Fórum csak bejelentkezés után érhető el! |
|---|
Az akupunktúra és én
Nagyon sokan megkérdezik tőlem, hogy miért választottam az akupunktúrát, hogy jutott eszembe
akupunktúrázni.
A válasz nagyon egyszerű: segíteni akartam.
Az egyetem elvégzése után nem kellett sok idő ahhoz, hogy észrevegyem azt a nem kevés embert,
aki ugyan egészséges volt minden lelete szerint, de mégsem érezte jól magát. Volt olyan is, aki
fejfájós panaszaira azt a választ kapta, hogy tanuljon meg vele együtt élni.
Úgy gondoltam, hogy a fájdalom, a rossz közérzet nem az egészség biztos ismérve, márpedig
ezeknek az embereknek azt mondták, hogy nem betegek. Kíváncsi természetű vagyok
(időnként nem egy rossz tulajdonság), így elkezdtem keresni, kutatni, milyen módon lehetne segíteni.
Megismerkedtem a keleti orvoslás gondolkodásmódjával és módszereivel. Nagyon szimpatikus
lett a dolog. Rájöttem, hogy a pulzus- és nyelvvizsgálat milyen értékes információkkal szolgál, csak
meg kell látni, amit nézek. Semmi műszer, semmi gép és én már rengeteget tudok a betegről.
Olyan ok-okozati összefüggések tárultak fel, melyek a keleti gondolkodásmód, filozófia nélkül
rejtve maradtak volna előttem.
Igyekeztem a keleti és a nyugati orvoslás adta lehetőségeket együttesen állítani a gyógyítás
szolgálatába. Hiszen nem arról szól a történet, hogy az egyik vagy a másik jobb lenne, a
szemléletbeli különbségen van a hangsúly. Ugyanannak a történésnek más-más oldalát
vizsgálja a két orvoslás. A kettő ötvözésével a gyógyítás hatékonysága megsokszorozható.
Hol lehet megtanulni az akupunktúrát?
Nagyon sokszor megkérdezik tőlem. Ugye Kínában tanultam? A legtöbben ezt feltételezik.
Nem könnyű dolog az akupunktúrát jól megtanulni. Nincsenek általánosan elfogadott tankönyvek.
Ez a kezelési mód az európaitól eltérő kultúrális környezetben alakult ki, így az első lépés ennek a
gondolkodásmódnak a megismerése volt.
Óriási szerencsém volt, mert az első akupunktúrás iskolát Paul Völgyesinél végeztem. Ez egy 3 évig
tartó képzés volt, aminek első évében csak a gondolkodásmódot igyekeztünk elsajátítani.
Ez az iskola nem receptkönyveket magoltatott be velem, hanem arra nevelt, hogy gondolkodjam,
lássam meg a szervezet működésbeli összefüggéseit. A megszurandó pontokat így ki tudom
következtetni.
Számomra a tanulás folyamatos dolog, nem lehet abbahagyni. Az elmúlt két évtized akupunktúrás
gyakorlata is alátámasztotta ezt.
A keleti orvoslás tanulmányozása közben átalakult az életfilozófiám. Megláttam olyan dolgokat,
történéseket, melyek azelőtt észrevétlenek maradtak előttem. Megtapasztaltam, hogyan alakítja át a
keleti gyógyítás filozófiája egész gondolkodásmódomat.
Érdekes beszélgetés volt, amelynek során kiderült, hogy egy jó orvos bizony nagyon önző.
Ez azért volt megdöbbentő, mert az önzés negatív tulajdonságként él tudatunkban. Ez az önzés a
sikerre vonatkozik. A jó orvos önző, mert mindent megtesz a sikerért, ez pedig a beteg
gyógyulása. Szeretem jól érezni magam, és ennek fő forrása a sikerélmény, ami a beteg
gyógyulását jelenti.
Ez nem kevés, hiszen a legtöbb beteg már megjárta a maga kálváriáját, mire rászánja magát az
akupunktúrás kezelésre. Ha ebben a helyzetben javítani tudok a beteg állapotán az számomra
óriási sikert jelent.
Szeretem jól érezni magam, szeretem a gyógyítás adta sikerélményt. Lehet hogy ez önzés, de
ezt az önzést kívánom még sokáig a betegeimnek és magamnak.
AZ EGÉSZSÉG NEM MINDEN, DE EGÉSZSÉG NÉLKÜL MINDEN SEMMI!
| Created by Illés Zoltán |  |
Az egészség nem minden, de egészség nélkűl minden semmi!
|
| | 
|
|
| 
| 